Kapcsolat
Az átalányadózás sok esetben kedvező megoldás lehet, de csak akkor, ha valóban illeszkedik a vállalkozása működéséhez. Segítünk átlátni a legfontosabb szabályokat, hogy Ön magabiztosabban dönthessen, és ne maradjanak kérdőjelek a bevételi keretek, a költséghányadok vagy a határidők kapcsán.
Segítünk átlátni, megfelelő-e Önnek az átalányadózás
Tisztázzuk a bevételi kereteket, költséghányadokat és kötelezettségeket
Országosan elérhető könyvelői és adózási segítséget nyújtunk
Ha szeretné gyorsabban tisztán látni a lehetőségeit, írjon nekünk.
Vállalkozás indításakor sok olyan döntést kell meghozni, amely később hatással lesz az adózásra és a mindennapi működésre. Ilyenkor különösen fontos, hogy az adózási forma illeszkedjen a tervezett tevékenységhez, a várható bevételhez és ahhoz, hogy a vállalkozás főállásban vagy mellékállásban indul.
Az átalányadózás jó választás lehet azoknak az induló egyéni vállalkozóknak, akik egyszerűbb működéssel kezdenek, még nem számolnak bonyolultabb céges háttérrel, és szeretnék már az első hónapoktól átlátható keretek között kezelni a vállalkozásukat.
Mellékállású vállalkozóknál gyakran azért kerül elő az átalányadózás, mert a vállalkozás kezdetben kiegészítő bevételi forrásként működik. Ilyen esetben fontos kérdés, hogy a vállalkozó rendelkezik-e megfelelő munkaviszonnyal, mekkora bevételre számít, és milyen rendszerességgel fog számlázni.
Ez a forma sok esetben jól illeszkedhet mellékállású működéshez, de a bevételi határokat, a bevallási kötelezettségeket és az esetleges fizetendőket ilyenkor is követni kell.
Az átalányadózás sok szolgáltató egyéni vállalkozónál felmerülhet. Ide tartozhatnak például oktatók, tanácsadók, kreatív szakemberek, online szolgáltatók, szépségipari vállalkozók vagy más önálló szakemberek.
Ezeknél a vállalkozásoknál különösen fontos, hogy a bejelentett tevékenység, a várható bevétel és a működés jellege összhangban legyen egymással. Egy rosszul megválasztott tevékenységi kör vagy hibásan kezelt költséghányad később kellemetlen adózási helyzetet okozhat.
Az átalányadózás azoknak is jó megoldás lehet, akik szeretnék jobban tervezni, milyen adózási és adminisztratív feladatok várhatók év közben. Ez különösen fontos akkor, ha a bevétel növekedni kezd, több ügyfél jelenik meg, vagy a vállalkozó főállású működésre váltana.
Ebben az esetben nemcsak az induláskori döntés számít, hanem az is, hogy a vállalkozás év közben követhető maradjon.
A jó döntéshez a vállalkozás valós helyzetét kell nézni: a tevékenységet, a bevételi terveket, a vállalkozói jogállást és azt, hogy milyen irányba szeretne tovább működni.
Az átalányadózás azoknak is jó megoldás lehet, akik szeretnék jobban tervezni, milyen adózási és adminisztratív feladatok várhatók év közben. Ez különösen fontos akkor, ha a bevétel növekedni kezd, több ügyfél jelenik meg, vagy a vállalkozó főállású működésre váltana.
Ebben az esetben nemcsak az induláskori döntés számít, hanem az is, hogy a vállalkozás év közben követhető maradjon.
A jó döntéshez a vállalkozás valós helyzetét kell nézni: a tevékenységet, a bevételi terveket, a vállalkozói jogállást és azt, hogy milyen irányba szeretne tovább működni.
Az átalányadózás 2026-ban is kedvező választás lehet sok egyéni vállalkozó számára, de csak akkor ad biztonságosabb működési keretet, ha a vállalkozás valós helyzetéhez igazodik. A legtöbb probléma nem szándékos hibából adódik, hanem abból, hogy egy bevételi határ, tevékenységi kör, járulékfizetési szabály vagy határidő nincs időben átgondolva.
Sok vállalkozó azért választaná az átalányadózást, mert elsőre könnyebben kezelhető adózási formának tűnik. A döntésnél azonban nemcsak az egyszerűséget kell nézni, hanem azt is, hogy a vállalkozás működése, bevétele, jogállása és hosszabb távú tervei illeszkednek-e ehhez az adózási módhoz.
Ami egy mellékállású, kisebb bevétellel működő vállalkozónál megfelelő lehet, nem biztos, hogy ugyanígy jó megoldás egy főállású, rendszeres bevételre építő egyéni vállalkozásnál.
Az átalányadózásnál a tevékenységi kör nem pusztán adminisztratív adat. Az ÖVTJ-kód és a ténylegesen végzett tevékenység hatással lehet arra is, hogy milyen költséghányad alkalmazható, ezért ezt már a vállalkozás indításakor vagy módosításakor érdemes pontosan átgondolni.
Ha a vállalkozó többféle szolgáltatást végez, vagy nem egyértelmű, melyik tevékenységhez milyen szabály kapcsolódik, később adózási eltérés, javítás vagy hatósági kérdés is felmerülhet.
Az átalányadózás bevételi határa nem olyan adat, amelyet elég csak év végén megnézni. Ha a vállalkozás bevétele gyorsabban növekszik a vártnál, időben kell látni, mikor közelít egy olyan szinthez, amely már befolyásolhatja az adózási formát vagy a következő lépéseket.
Év közbeni indulás, szüneteltetés vagy újraindítás esetén a számítás még nagyobb körültekintést igényelhet. Ilyenkor nem mindig a teljes éves keretből kell kiindulni, ezért könnyen téves következtetésre juthat az, aki csak az általános értékhatárt nézi.
Főállású egyéni vállalkozóként az átalányadózás mellett a járulékfizetési szabályokra is fel kell készülni. Induláskor ez különösen fontos, mert a bevétel az első hónapokban még ingadozhat, miközben bizonyos fizetési kötelezettségekkel már számolni kell.
Ezért főállású működésnél nem elég a várható éves bevételt átgondolni. A havi terheket is előre látni kell, hogy a vállalkozás ne csak adózási szempontból, hanem pénzügyileg is fenntartható legyen.
Gyakori félreértés, hogy az adómentes részt a vállalkozók teljes mentességként értelmezik. Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy jövedelemrész személyi jövedelemadó szempontjából mentesülhet, és aközött, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak egyáltalán nincs semmilyen fizetési vagy bevallási kötelezettsége.
Ez különösen akkor lényeges, ha a vállalkozó főállásban működik, év közben változik a jogállása, vagy a bevétele átlép egy olyan szintet, amely már új teendőket hozhat.
Az átalányadózás mellett az alanyi adómentesség értékhatárát is külön kell kezelni. Előfordulhat, hogy a vállalkozás az átalányadózás szabályai szerint még megfelelő keretek között működik, de ÁFA szempontból már közelít egy fontos határhoz.
Ez nemcsak könyvelési kérdés, mert az ÁFA megjelenése a számlázást, az árképzést és az ügyfelek felé kommunikált díjakat is érintheti. A részletes ÁFA-szabályokat ezért érdemes külön áttekinteni.
Az átalányadózás nem szünteti meg a bevallási és adminisztratív kötelezettségeket. Fontos, hogy a bevétel, a jogállás és a határidők év közben is követhetőek legyenek, mert ezek alapján derül ki, mikor milyen bevallási vagy fizetési teendő merül fel.
A problémák sokszor abból adódnak, hogy egy határidő, változás vagy bevételi adat nem kerül időben a helyére.
Biztonságosabb működést ad, ha az év közbeni adatok folyamatosan rendezve vannak, nem csak utólag, egy bevallási időszak végén kerülnek elő.
Egy vállalkozás működése év közben is változhat. Nőhet a bevétel, új ügyfelek jelenhetnek meg, bővülhet a tevékenységi kör, megszűnhet vagy létrejöhet egy munkaviszony, esetleg a vállalkozó főállásúvá válhat.
Ezek a változások az átalányadózás szempontjából is jelentősek lehetnek. Ami 2026 elején még megfelelő adózási formának tűnik, később újragondolást igényelhet. Ezért az átalányadózást nem egyszeri választásként, hanem év közben is figyelmet igénylő adózási keretként érdemes kezelni.
Az átalányadózásnál sokszor nem egy nagy döntés okoz nehézséget, hanem a kisebb részletek összeadódása. A tevékenység, a költséghányad, a bevételi keret, a bevallások és a fizetési határidők együtt határozzák meg, mennyire lesz biztonságosan kezelhető ez az adózási forma.
Mi itt az ASK Könyvelő Irodánál abban segítünk, hogy ezek a kérdések ne utólag, kapkodva kerüljenek elő, hanem rendezett könyvelési háttér részeként legyenek kezelve.
Először megismerjük, milyen vállalkozásról van szó: induló vagy már működő egyéni vállalkozásról, főállású vagy mellékállású működésről, milyen tevékenységről és várható bevételről beszélünk.
Így nem általános válaszokból indulunk ki, hanem abból, ami az Ön vállalkozásánál valóban számít.
Átalányadózásnál nem mindegy, milyen tevékenység alapján működik a vállalkozás, és ahhoz milyen költséghányad kapcsolódik. Ha többféle szolgáltatást végez, vagy új tevékenységet venne fel, ezt érdemes időben átnézni.
A cél, hogy a vállalkozás ne bizonytalan besorolás alapján működjön, hanem később is vállalható szakmai háttérrel.
A bevételi kereteket nem szerencsés csak év végén ellenőrizni. Ha a bevétel gyorsabban nő a vártnál, fontos időben látni, mikor közelít a vállalkozás egy olyan határhoz, amely már új döntést vagy teendőt hozhat.
Ez különösen hasznos lehet növekvő vállalkozásnál, év közbeni indulásnál vagy szüneteltetés után.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál is vannak bevallási és fizetési határidők. Mi gondoskodunk arról, hogy a szükséges adatok rendezett formában kerüljenek feldolgozásra, a bevallások határidőben elkészüljenek, és Ön átláthatóbban lássa, milyen fizetendőkre kell készülnie.
Az átalányadózás és az alanyi adómentesség nem ugyanaz. Áttekintjük, hogy a számlázási gyakorlat, a bevétel és az ügyfélkör alapján mire kell figyelni ÁFA szempontból, hogy egy esetleges változás ne váratlanul érje a vállalkozást.
Ha olyan változás merül fel, amely hatással lehet az átalányadózásra, jelezzük, és közérthetően elmagyarázzuk a lényeget. Ilyen lehet például a bevétel növekedése, új tevékenység felvétele, főállású működésre váltás vagy az alanyi adómentesség határának közelítése.
Ha átalányadózóként szeretné rendezettebben látni a teendőit, írjon nekünk pár mondatot a vállalkozásáról.
Az átalányadózásnál 2026-ban is a bevétel, a költséghányad, az adómentes jövedelemrész és a vállalkozó jogállása határozza meg, milyen fizetési és bevallási feladatok merülnek fel. Az alábbi pontok abban segítenek, hogy átláthatóbb legyen, milyen alapadatokkal kell számolni.
2026-ban az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot .
Kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az értékhatár magasabb: az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint .
Év közbeni kezdés, megszűnés vagy szüneteltetés esetén a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.
Az átalányadózásban a bevételből a tevékenységhez kapcsolódó költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
2026-ban a fő költséghányadok:
A költséghányadnál nemcsak a bejelentett tevékenység számít, hanem az is, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott bevétel.
2026-ban az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelméből 1 936 800 forint személyi jövedelemadó szempontjából adómentes.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknál 3 521 455 forint bevételig nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség.
Az adómentes rész a jövedelemre vonatkozik, nem önmagában a teljes bevételre.
Ha az átalányban megállapított jövedelem meghaladja az adómentes jövedelemrészt, akkor a meghaladó rész után 1 5% személyi jövedelemadót kell fizetni .
Az adóelőleget negyedévente kell megfizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
A járulékfizetésnél lényeges, hogy az egyéni vállalkozó főállásban, mellékállásban, nyugdíjasként vagy tanulmányok mellett végzi-e a tevékenységét.
Főállású egyéni vállalkozónál 2026-ban a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, vagy megfelelő esetben a garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó alapjánál 2026-tól már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót.
Mellékállású vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett működő vállalkozónál a járulék- és szocho-fizetés eltérően alakulhat, ezért ezt mindig a konkrét jogállás alapján kell vizsgálni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók bevallási és fizetési feladatai jellemzően negyedéves ritmusban jelennek meg.
Fontosabb határidők:
A fenti összegek és szabályok a NAV 2026-os tájékoztatói alapján kerültek összefoglalásra.
Az átalányadózás és az alanyi adómentesség két külön terület. Az átalányadózás a jövedelem megállapításához kapcsolódik, az alanyi adómentesség pedig az ÁFA kezelését érinti.
2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forint. Ez nem azonos az átalányadózás bevételi keretével, ezért átalányadózóként is külön kell figyelni rá. A NAV tájékoztatása szerint 2026-ra akkor választható az alanyi adómentesség, ha a vállalkozás 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépi át a 20 millió forintos határt; év közbeni kezdésnél a keret időarányosan értendő.
Alanyi adómentes vállalkozóként a számlákon általában nem jelenik meg felszámított ÁFA. Ha viszont a vállalkozás átlépi az értékhatárt, az már a számlázást, az árképzést és az adminisztrációt is érintheti.
Ez különösen akkor fontos, ha a vállalkozó magánszemélyeknek vagy kisebb vállalkozásoknak számláz, mert az ÁFA megjelenése a végső árakat is befolyásolhatja.
Előfordulhat, hogy egy vállalkozó az átalányadózás bevételi keretén belül marad, de az alanyi adómentesség határához már közel kerül. A két értékhatár nem ugyanarra vonatkozik, és nem ugyanazt a következményt hozza.
Ezért az átalányadózás mellett az ÁFA-helyzetet is érdemes külön nyomon követni, főleg bevételnövekedés vagy nagyobb megbízások esetén.
A közös munka elején nem az a cél, hogy Ön minden szabályt előre pontosan ismerjen. Sokkal fontosabb, hogy átlássuk a vállalkozása alaphelyzetét, és abból induljunk ki, ami az Ön működését ténylegesen érinti.
Első lépésként elég röviden leírnia, hogy induló vagy már működő egyéni vállalkozásról van szó, főállásban vagy mellékállásban vállalkozik, milyen tevékenységet végez, és jelenleg átalányadózóként működik-e.
Ha már van becsült vagy tényleges éves bevétele, azt is érdemes megadni. Nem kell szakmai nyelven megfogalmazni az üzenetet; a lényeg, hogy lássuk, milyen irányból érdemes elindulni.
A pontosabb képhez szükség lehet a tevékenységi körökre, a számlázási adatokra, korábbi bevételekre, bevallásokra vagy arra, hogy van-e munkaviszonya a vállalkozás mellett.
Ha valami hiányzik, jelezzük. Nem az a cél, hogy Ön előre mindent tökéletesen összekészítsen, hanem hogy közösen tisztázzuk, milyen információkra lesz szükség a rendezett könyvelési háttérhez.
Az átalányadózó vállalkozás könyvelése akkor lesz könnyebben kezelhető, ha az iratok, számlák és fontos adatok nem utólag, kapkodva kerülnek elő. A közös munka elején ezért átbeszéljük, hogyan történjen az adatok átadása, mire kell rendszeresen figyelni, és milyen határidők érinthetik Önt.
Így a könyvelés nem bizonytalan háttérfeladatként jelenik meg, hanem követhető rendszerként illeszkedik a vállalkozás működéséhez.
Az év során előfordulhat, hogy a bevétel növekedése, egy új tevékenység, a jogállás változása vagy egy nagyobb megbízás miatt érdemes újra ránézni az adózási helyzetre.
Ilyenkor segítünk értelmezni, hogy a változás milyen könyvelési vagy adózási teendőt hozhat, hogy ne utólag derüljön ki, ha valamire figyelni kellett volna.
Ha átalányadózóként szeretne könyvelői segítséget kérni, vagy még csak most gondolkodik ezen az adózási formán, küldje el nekünk röviden vállalkozása alaphelyzetét. Nem szükséges szakmai részletességgel megfogalmaznia az üzenetet, elég, ha leírja, hol tart most, és miben bizonytalan.
Az első üzenetben sokat segít, ha megírja, hogy induló vagy már működő egyéni vállalkozásról van-e szó, főállásban vagy mellékállásban vállalkozik-e, milyen tevékenységet végez, és jelenleg átalányadózóként működik-e.
Ha már látja a várható éves bevételt, vagy van olyan konkrét kérdése, amely miatt könyvelői segítséget keres, azt is érdemes beleírni az üzenetbe.
Az űrlap kitöltése nem jár kötelezettséggel. A megkeresés alapján áttekintjük, milyen könyvelési vagy adózási kérdés merülhet fel az Ön vállalkozásánál, és ennek megfelelően tudunk visszajelezni.
Telefon: +36 20 251 7456
E-mail: info@askkonyveloiroda.hu
Kapcsolat